Interjú Törteli Balázzsal
2016. november 09. írta: Pradarics Tomi

Interjú Törteli Balázzsal

A napokban találkoztam Törteli Balázzsal, aki a november 12-ei Felix Promotions ökölvívó gála egyik televíziós mérkőzését vívja Székesfehérváron. A feltörekvő versenyző ellenfele a tapasztalt és meglepetés-orientált Ifj. Mizsei György lesz. A tíz menetesre kiírt összecsapás tétje a váltósúlyú Magyar-bajnoki cím. Balázs egy forró kávé mellett beszélt ökölvívóvá válásáról, és a végeláthatatlanul hosszú évekről, amelyek során fáradhatatlanul rendelt alá mindent annak, hogy sikeres sportoló váljon belőle. Beszélt nehézségekről, sérülésekről, lelki válságokról, és a felismerésről, hogy minden akadályon történő átlépés egyben egy újabb lépcsőfok megtétele az önmagunkhoz vezető utunk során…

14996573_1235552949851955_933073016_n.jpg

(Photo: Törteli Balázs)

 

Mikor kezdted az ökölvívást, és hogyan csöppentél bele a légkörbe?

Kisgyerekként még fociztam, közben Kovács „Kokó” István sikerei miatt kedvet kaptam a bokszoláshoz, de csak később, 2004 októberében mentem el először edzésre. Rossz tanuló voltam, és rendkívül hiperaktív. Minden szívesebben lettem volna, mint jó gyerek. Végül édesapám vitt le a veszprémi bokszterembe, ahová egyik barátja, Nyikovics Gábor járt edzésre. Ekkor 12 éves voltam. Egyszerre megszerettem a bokszot. Fél év múlva vívtam az első bemutatómeccsemet. Ekkor még túl fiatal voltam ahhoz, hogy hivatalos összecsapásom lehessen.

Hogyan alakult az amatőr pályafutásod?

Az első két évben Mikóczy Ferenc volt az edzőm, majd a Budapestről leköltözött Szabó Lóránt, aki egészen amatőr karrierem végéig koordinálta a tréningjeimet. Az irányításuk alatt kétszer nyertem a korosztályomban Bizalom Kupát, és szereztem érmet Magyar Bajnokságon, Mándi Imre Emlékversenyen és Diákolimpián is.

Mi történt az utolsó fejvédős összecsapásod és a profi debütálásod között eltelt egy év során?

Dolgozni kezdtem. Először itthon egy kőműves mellett, majd Spanyolországban töltöttem néhány hónapot, ahol sajnos a kemény fizikai munkát nem tudtam összeegyeztetni az edzésekkel. Végül hazajöttem, és itthon vágtam bele a jövőm építésébe. Összebarátkoztam Kelemen Balázzsal, akihez feljártam heti rendszerességgel kesztyűzni Győrbe, ő mutatott be a jelenlegi promótereimnek, Rácz Félixnek és Bertók Róbertnek.

Hogy kerültél fel végül Székesfehérvárra?

A sparringok hasznosak voltak, hogy formában tartsam magam, de szükségem volt egy edzőre is, akit végül Túrós Arnold személyében találtam meg. Ő három évig volt a trénerem. Reggel 4:30-kor indultam el kocsival Nemesvámosról, hogy felérjek az edzésekre Székesfehérvárra. Egy évig bírtam így csinálni. Végül úgy döntöttem, hogy felköltözöm a városba. Amíg nem találtam lakást, hetente három éjszakát a fehérvári edzőterem raktárjában, egy régi ágyon alva töltöttem el. Ezt másfél hónapig csináltam, mire végre sikerült lakást bérelnem.

Mindeközben belevágtál a profi bunyóba…

Így van. 2012 augusztusában vívtam az első mérkőzésemet, amelyet pontozással nyertem meg négy menetben. 2013 tavaszán, a negyedik összecsapásomon eltörött a jobb kezem, amely elég nehezen gyógyult meg. A következő esztendő végére így is sikerült nyolc győzelemig eljutnom, vereség nélkül. Ekkor azonban egy újabb kényszerű inaktív időszak következett. Volt egy komoly sérülésem a bal kézfejemben, amelyet műteni kellett, és mindeközben az edzőmmel sem működött már jól a kapcsolatom. Nagyon sokat tanultam emberileg és szakmailag is Arnoldtól, fontos három évet töltöttünk együtt, de úgy éreztem, váltanom kell.

2016 májusában tértél vissza a szorítóba. Kivel folytattad a munkát idéntől?

Nagyon különleges dolog történt, hiszen az a Nyikovics Gábor lett az edzőm, aki annak idején az inspirációt adta édesapámnak, hogy vigyen le engem a terembe. Gábor már négy esztendeje tréner, Balatonfűzfőn tart edzéseket, ide ingázok le minden nap. Remek a kapcsolatunk, az edzőm leegyszerűsíti a bunyót, és rendkívül alapos. Maradéktalanul hiszek a közös munkában, amelyet elvégzünk.

A tavaszi visszatérésed nem sikerült jól, elveszítetted a veretlenségedet egy szoros meccsen Tar Péterrel szemben.

Igen, sajnos a hosszú kihagyás erősen rányomta a bélyegét a teljesítményemre. A súlyom is túlzottan felment az inaktív időszakomban, így hatalmasat kellett fogyasztanom, amely tovább gyengített. Ám végsősoron az történt, hogy Tar legyőzött engem, és ezen nincs mit megmagyarázni.
A mérkőzést követő napokban nagyon magam alatt voltam a vereség miatt, aztán kaptam egy telefont Rácz Félixtől, aki felrázott a melankóliámból, amikor kiemelte, hogy nagyot csatáztam, és biztosított a támogatásáról a jövőre nézve.

Ennek megfelelően októberben ismét meccseltél…

Igen, és sikerült újra idő előtt győznöm. Ez az összecsapásom már egyfajta ráhangolódás volt a szombati Mizseivel szembeni találkozómra, amelyen a Magyar-bajnoki címért lépek szorítóba.

Hogy alakult a felkészülésed?

Nagyon jól. Sokat tudtam kesztyűzni váltott partnerekkel. Napi két tréningem van, egy erőnléti délelőtt és egy technikai délután. Mizsei alacsonyabb kategóriákban bunyózott korábban, ezért 65 kilogrammos köztes súlyban fogunk megmérkőzni egymással (a váltósúly felső határa 66.7 kg – a szerk.). Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél lejjebb kellett fogyasztanom, ám mára sokkal tudatosabb lettem az étkezésemben, folyamatosan figyelem, hogy mit eszek, így meccsek között sem engedem fel a tömegemet. Ennek köszönhetően minden gond nélkül megy a fogyasztás, ma reggel 66 kilogrammal kezdtem a napot (kedden, három nappal a mérlegelés előtt – a szerk.), vagyis már csak egyetlen egységnyit kell leadnom a péntek délutáni mérlegelésig.

Milyennek képzeled a mérkőzést, mit vársz a jóval tapasztaltabb Mizseitől?

Gyurit tisztelem azért, amit elért, nagyon kemény bunyós. Több meccsét is megnéztem, például a Zamora ellenit, amelyiken megszerezte az EBU-EU címet. Jól tartja a távolságot, akkor a legveszélyesebb, amikor hátrálásból egyenesekkel dolgozik. Nem szabad távolról bokszolnom ellene, folyamatosan törnöm kell előre, és a kötelekre nyomni őt. Nekem kell támadólag fellépnem.

Ha megnyered az összecsapást, merre indulsz tovább, milyen lehetőségeket látsz magad előtt a jövő évben?

Ha nyerek, februárban bunyózok ismét, és szeretnék egy visszavágót kapni Tar Péter ellen. Szerintem össze fogja hozni Félix. Nagyon szeretném azt a meccset. Utána szívesen bokszolnék Görbics Gáborral, aki ellen megvédhetném a Magyar-bajnoki címet. Mert csak így tudom elképzelni a jövőt, hogy nálam lesz az az öv. Ma még talán túl korai lenne a Görbics elleni összecsapás, de egy év múlva már rutinosabb leszek.

Úgy érzem, hogy a változásokat és buktatókat, amelyeket megtapasztaltál az eddigi pályafutásod során, mind komolyan veszed, és tanulsz belőlük.

Igen, mert profin szeretnék profi bokszoló lenni. Mindent igyekszem a saját javamra fordítani. Sokat olvasok például a táplálkozásról. Egy helyen azt írták, hogy az erőnlét ötven százalékát adja az, amit megeszel, ezért nagyon figyelek arra, hogy a lehető leghatékonyabban táplálkozzam. Rengeteg vitamint is fogyasztok.
Ezen kívül nagyon figyelek arra, hogy minden a megfelelő helyen legyen az életemben. Az edző vezet el az álmaidhoz, így elengedhetetlen, hogy tökéletes kapcsolat legyen az edzőm és köztem. Gáborral pontosan ilyen a viszonyom. Van egy mentális felkészítőm is, aki egyben egy nagyon jó barátom. És ott van a párom, akivel két éve élek együtt. Ő az egyik legfontosabb ember az életemben. Egy igazi társ. Ezzel a három toronnyal, az edzőmmel, a mentális felkészítőmmel és a barátnőmmel teljes a csapatom, amelyben nincs negatívum.

Hiszel abban, hogy minden azon múlik, hogy Te magad mennyire akarod igazán?

Igen. Az edzőm is mindig ezt mondja. A bal kezem, amelyiket műtötték, a mai napig fáj. Az operációra szükség volt, ám azóta még érzékenyebb. Gábor azt mondja, hogy csak akkor fáj, ha arra gondolok, hogy fáj. Hogy minden ott dől el, hogy mire gondolok. Hiszem azt, hogy minden okkal történik. De erre úgy érzem, meg kellett érnem. Lehet, hogy ha négy évvel korábban, húsz évesen találkozom ezzel a gondolkodásmóddal, akkor már előbb is eszerint koordináltam volna a döntéseimet, de az is lehet, hogy mostanra értem meg arra, hogy így lássam a dolgokat. Az biztos, hogy most már kezdem megérteni mindazt, amiről az edzőm és a mentális felkészítőm beszél nekem.

Mit csinálsz ma a bunyó mellett?

A székesfehérvári bokszteremben dolgozom személyi edzőként. Jelenleg még az ökölvívó karrierem komoly anyagi kiadásokkal tartható csak fenn, amelyekre magamnak kell előteremtenem a pénzt. Nincs egyetlen szponzorom sem, az elmúlt években többször is a barátaim segítettek ki, hogy egy-egy mérkőzésre fel tudjak készülni. Az utolsó találkozóm volt az első, amelyért pénzt kaptam. A hétvégi lesz a következő, és ha megnyerem ezt az összecsapást, akkor jövőre talán már felkerülök Félix kiemelt bunyósai közé.

Mindemellett vannak ambícióid a sporton túl is…

Vannak. A középiskolában szakmát szereztem, idén azonban beiratkoztam egy másfél éves, érettségire felkészítő tanfolyamra. A vizsga után tovább szeretnék lépni, és kommunikációt hallgatni a Kodolányi János Főiskolán, itt, Székesfehérváron. Nyelveket tervezek tanulni. A gondolkodásomat szeretném fejleszteni. Azzal fejlődik a bokszom is.

Mi a legerősebb célod, amiért ezt az egészet csinálod?

Az, hogy legyen egy kicsit egyszerűbb. Minden nap reggel hattól dolgozom, hogy képes legyek finanszírozni a kiadásaimat. De nem a pénzért csinálom; az csak kicsit könnyebbé, lazábbá, szabadabbá tenné a mindennapokat. Sokkal inkább a címekért, amelyeket megnyerhetek, az érzésekért, amelyeket átélhetek. És a boldogságért, amelyet benne lelek.

A bejegyzés trackback címe:

https://ringcsoda.blog.hu/api/trackback/id/tr1811945261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.