Gennady Golovkin vs Daniel Jacobs: A hét mérkőzésének felvezetése
2017. március 18. írta: Pradarics Tomi

Gennady Golovkin vs Daniel Jacobs: A hét mérkőzésének felvezetése

Gennady Golovkin és Daniel Jacobs összecsapása a hétvége legfelkapottabb párosítása. Két nehézbombázó készül lebombázni egymást. Ennél azonban jóval többről van szó. A párosítás természete visszacsöppent minket a régi harcosok világába, az ökölvívók belső utazása inspirálólag hat ránk, hogy végül felvetődik a kérdés, hogy vajon mitől az ökölvívás a világ legcsodálatosabb sportja. A hét mérkőzésének felvezetése következik.

 

Gennady Golovkin

Nemzetiség: Kazahsztán
Életkor: 34 év
Mérleg: 36-0, 33 KO
m: WBA középsúly, 2012- (12 címvédés); WBA/IBF középsúly, 2015- (2 címvédés); WBC/WBA/IBF középsúly, 2016- (1 címvédés)
Testmagasság: 179 cm
Súlycsoport: Középsúly (160 font)
Súlycsoportban elfoglalt hely: 1. (Ring, Boxingscene)
Súlycsoportoktól független ranglistán elfoglalt hely: 4. (Ring)
Mérleg világbajnoki meccseken: 12-0, 12 KO (18-0, 18 KO interim- és reguláris címmeccsekkel)
Jelenlegi/korábbi övbirtokosok, akikkel összecsapott: 4 (Kassim Ouma WTKO10; Daniel Geale WTKO3; David Lemieux WTKO8; Kell Brook WTKO5)

vs

Daniel Jacobs

Nemzetiség: USA
Életkor:  30 év
Mérleg: 32-1, 29 KO
m: -
Testmagasság: 183 cm
Súlycsoport: Középsúly (160 font)
Súlycsoportban elfoglalt hely: 2. (Ring, Boxingscene)
Mérleg világbajnoki meccseken: - (5-0, 5 KO reguláris címmeccsekkel)
Jelenlegi/korábbi övbirtokosok, akikkel összecsapott: 4 (Ishe Smith W10; Dmitry Pirog LTKO5; Sergio Mora WTKO2, WTKO7; Peter Quillin WTKO1)

golovkin-jacobs-weights_4.jpg
(Photo: www.boxingscene.com)

 

Mérlegelés:

0-10 Erősségi szint Golovkin  vs  Jacobs
Gyorsaság 7+ 8
Fizikai erő 10+ 9+
Ütőerő 10- 10-
Lábmunka 9+ 8
Támadás 10+ 9+
Védekezés 7+ 8+
Ütésállóság 10 7
Technikai képzettség 10- 9

 

 

Miközben Gennady Golovkin még Németországban élt, és a WBA szervezet reguláris címét birtokolta, két álma volt, amelyet 2010 végén egy videóinterjúban megosztott a The Ring egyik szakírójával, Doug Fischerrel. A középsúlyú övek egyesítése, és a legjobb ellenfelekkel szembeni összecsapások létrejötte.

Hat évvel később Gennady Golovkin a földkerekség egyik legismertebb ökölvívója, aki a négy nagy világszervezet középsúlyú öveiből hármat is a vitrinjében tud, miközben nem túl sok minőségi ellenfél maradt számára a 160 fontos divízióban.

Az első álomkategória kiaknázásához már csak kettő ökölvívó legyőzése maradt hátra: a középsúly Ring/Lineális bajnok Saul Alvarezé, valamint a WBO címvédő Billy Joe Saundersé. A legjobb - nem világbajnok - ellenfél, akivel szemben ma szorítóba léphet a kazah címvédő, a WBA szervezet reguláris övbirtokosa, Daniel Jacobs, aki jelenleg minden mértékadó ranglistán közvetlenül Golovkint követi a második helyen.

Az amerikai Jacobs Gennadyjal egyidőben igyekezett feltörni a középsúlyú ranglistákon. 2010 júliusának végén az akkor huszonhárom éves versenyző megcélozta a WBO szervezet megüresedett övét, ám az orosz Dmitry Pirog az útját állta, mikor az ötödik körben váratlanul lebombázta a kissé fellengzősen bokszoló Danielt.

Egy évvel később Jacobs ökölvívó karrierje befejeződött, miután egy rosszullétet követően csontrákot diagnosztizáltak nála az orvosok. Az amerikaira azonnali műtét várt, amelyet követően a szakemberek felkészítették a bunyóst, hogy már azért is hálát adhat, ha újra képes lesz járni.

Daniel azonban 2012 októberében újra szorítóba lépett. Igaz, ekkor már egy teljesen más bokszolóként. A fiatal, szertelen, nagyképű versenyzőből türelmes, megfontolt, érett személyiségű ökölvívóvá vált Jacobs, aki zsinórban öt idő előtt győzelemmel repült rá ismét egy bajnoki címszerzésre.

A sors úgy rendelte, hogy Daniel épp a Gennady Golovkin szuperbajnoki státuszba kerülése által megüresedett (ám ezáltal már nem teljes értékű övnek számító) WBA reguláris titulusért lépett szorítóba 2014 augusztusában, amelyet öt felvonásban be is gyűjtött a brooklyni ökölvívó. A cím megszerzése annak érzelmi töltete miatt a bokszszezon legemlékezetesebb pillanatainak egyikévé vált. Daniel Jacobs nem csak felépült betegségéből, de olyan magasságokig jutott el, amelyre az emberi elme semmiképp sem predesztinálta őt.

A hatalmas ütőerejű bunyós számára négy sikeres címvédés következett, amelynek legkülönlegesebb epizódja a veretlen, korábbi WBO bajnok Peter Quillin legyőzése volt, akit az első felvonásban mattolt a koncentrált övbirtokos.

Az új alapokra helyezett karrier igazi megkoronázása azonban a mai napon következhet Jacobs számára, amikor a saját kategóriája legjobb versenyzőjével szemben vív szupermérkőzést.

Az ütközet a boksztörténelem aranykorát idézi. A kategória két legmagasabban rangsorolt ökölvívója (és most egy pillanatra felejtkezzünk el a középsúlyban (is) jegyzett, ám a mérkőzéseit más súlycsoportokban vívó Saul Alvarezről) lép szorítóba egymással, hogy eldöntsék, melyikük a 160 fontos divízió első számú alakja.

Mindkét fél maximális tiszteletet érdemel a döntésért.

Jacobs bújhatott volna tanácsadója, Al Haymon szoknyája mögé, és provokálhatta volna onnan a kazah bajnokot, miközben esze ágában sem állt volna kiállni vele szemben. De nem ezt tette.

Golovkin pedig ülhetne a babérjain, elkerülve a nehezebb mérkőzések által jelentett rizikót, amely ronthatja egy ponteciális Alvarezzel szemben következő mérkőzés tárgyalási alapjait. De nem ezt tette.

A régi harcosokat nem a hajviseletük, az öltözködésük vagy az étkezési szokásaik különböztetik meg a mai ökölvívók legtöbbjétől. Sokkal inkább az, hogy ők minden áldott pillanatban készen álltak ringbe lépni a legjobbakkal szemben. Nem nyerték meg minden mérkőzésüket. De nem is kellett nekik ahhoz, hogy a legnagyobb tisztelettel emlékezzen rájuk a bokszvilág.

Gennady Golovkin és Daniel Jacobs arra készül, hogy a lehető legnagyobb rizikót vállalja szombat este. Mindketten pályafutásuk eddigi legnehezebb összecsapására készülnek. Csak az egyikük nyerhet. De a tiszteletet mindketten megkapják. Azért, amiért harcosok. A legnemesebb értelemben...

 

Tippem a mérkőzés lehetséges végkimenetelére: Daniel Jacobs egy atletikus, nagyütő középsúlyú. Harminckettő eddigi ellenféből mindösszesen négynek sikerült megoldania, hogy függőleges testhelyzetben abszolválja a mérkőzést a brooklyni ökölvívóval szemben. Ez, ha másra nem is, arra mindenképp garancia, hogy a mérkőzésen tüzijáték várható. Golovkin még sohasem találkozott ekkora ütővel. S ha David Lemieux-t hasonlóan nagy ütőnek is tartjuk, Gennady akkor sem találkozott Danielhez hasonló ütővel, aki kellő mobilitással is rendelkezik. Jacobs mindazonáltal túl törékenynek tűnik ahhoz, hogy kiállja Golovkin bombáit. Vajon képes lehet az amerikai a hatékony elmozgásra, hogy tizenkét meneten át elkerülje ellenfele falrepesztő bombáit? Nem hiszem. Vajon képes lehet arra, hogy a korai menetekben elfojtó támadássorozatot indítson, ami ellehetetleníti, és feladásra kényszeríti a bajnokot? Nem hiszem. Amit inkább elhiszek, az az, hogy Golovkin az első néhány felvonás során kiismeri a kihívót, majd a mérkőzés harmadik negyedében túl sok jelentős bombát juttat célba ahhoz, hogy a találkozó megérje a kései meneteket. De vajon mit ér egy ember hite egy másikkal kapcsolatban, azzal szemben, amit az ember maga hisz saját magáról? Az orvosok nem hitték, hogy Jacobs képes lesz a járáson kívül bármi bonyolultabbra a teste használatát illetően az operációját követően. Ő maga viszont hitte, hogy képes lesz rá. A világ nem hiszi, hogy Daniel képes lesz megállítani Gennady Golovkint. De mi van akkor, ha ő elhiszi?

Mitől a legcsodálatosabb dolog az ökölvívás, ha nem attól, hogy minden áldott pillanatban képes emlékeztetni minket a létezés esszenciájára? Minden lehetséges, amiről elhisszük, hogy az. Pont.

A bejegyzés trackback címe:

https://ringcsoda.blog.hu/api/trackback/id/tr8212348485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Irbisz 2017.03.20. 17:04:47

Jacobs nagyon jo volt, engem az ütesallosaga lepett meg nagyon, ezt szerintem senki nem varta töle.
En igazabol nem is ertem ekkorat hogy javulhat ez ekkorat egy ilyen koru, mar teljesen erett bunyosnal.

Tovabba abszulut nem ertem a pksz-en miert irjak többen, hogy ez gyenge teljesitmeny volt, es bearazza (lefele) GGG-t.
Jacobs ilyen skill-ekkel barmely közepsulyu legendanak komoly kihivas let volna, mert nagynak szamit a sulycsoportban (magas, es 180 fonthoz közel lehetett ringsulyban), labon gyors es jol, valamint sokat mozogtt, a kezsebessege is eleg jo, az ütöereje meg egesz biztos kiemelkedö (ilyen ko-aranyt meg hurkak ellen is kevesen ernek el, ö meg jopar eve mar nem abban a ligaban jatszik). Az erönlete is jobb volt mint gondoltam, vegig birta a mozgast, az ütest meg mint irtam, erthetetlenül jol birta. Es a tempo sem volt kicsi, mert az azert mindkettönel erthetöen visszafogo erö volt, hogy a sulycsoport magukon kivül legkomolyabb ütöjevel alltak szemközt. Ja, es a fizikai ereje mar cask a tömege miatt is eleg jelentös lehetett.
Egy ilyen jo bunyost legyürni inkabb felertekeli a mindenkori gyöztest, es vegre volt olyan ellenfele a kazahnak, amit elözetesen hianyoltak- komoly kihivast jelentö jo bunyos, küzdeni kell ellene, nem feltartott kezzel lep ringbe.
Ezt is abszolvalta egy szoros, de nem vitathato meccsen egy igen komoly ellenfellel szemben, ez a szememben csak felertekli.

Ui. Raszantam negyedorat, hat Jacobs bizony egy nagy közepsulyunak szamit, Hopkinst kiveve minden legendanal magasabb (Robinsontol Haglerig), es azok ellenfelei között is alig akad olyan, aki nagyobb/akkora mint ö (es komoly bokszolonak is szamitott).
Pl. Hopkins nagy közepsulyu sorozataban csak a Holmes volt nagyobb, de neki kb. Hopkinshoz hasonloan csak közepes ütöereje volt (valami noname pudingöklü Mercado volt meg nagyobb, de ö semmi maradandot nem alkotott, VB-meccset sem erdemelt)
Monzonnak egyaltalan nem volt ekkora ellenfele, ilyen ütöerejü plane nem, abban biztos vagyok.
Haglernek is csak Hearns volt nagyobb, igaz ö ütöeröben meg jobb is lehetett (hajszalon is mulott Hagler gyözelme!)- cserebe neki tenyleg nem volt jo alla.

Egy szo mint szaz, itt volt egy komoly ellenfele, aki nem csak a listak alapjan a sulycsoport 2. alakja, de alaposan felülmulta a varakozasokat nagyszerü es taktikus boksszal, jo/remek kepessegekkel, viszont GGG ha nem is könnyen es nem nagy fölennyel, de drama nelkül es pontozoi csalas nelkül hozta a meccset, ergo ennek a gyözelemnek fel kellene öt ertekelni.

Mi erröl a velemenyed? Marmint abszolut ertelemben mennyire jo Jacobs korabbi idöszakok közepsulyuihoz viszonyitva, ill. a legyözese neked mennyit emel (esetleg csökkent :)) Golo megiteleseben?
Esetleg a pontozasod hogy modositanad a latottak fenyben?

Pradarics Tomi 2017.03.21. 00:32:58

@Irbisz: Örülök, hogy újra írsz, Irbisz! ;-)

"Jacobs nagyon jo volt, engem az ütesallosaga lepett meg nagyon, ezt szerintem senki nem varta töle.
En igazabol nem is ertem ekkorat hogy javulhat ez ekkorat egy ilyen koru, mar teljesen erett bunyosnal."

Igen, kifejezetten jól bunyózott, minden tekintetben karrierje legjobbját hozta, ráadásul messze a legjobb ellenfelével szemben.

Szerintem az ütésállósága egy több opciós dolog. Láttuk egy ütéssel kiütve Pirog ellen, de az egy totálisan más Jacobs volt még. Valószínűleg alulértékeltük az állát abból a lámpaoltásból fakadóan, pedig a 2010-es Daniel egy szertelen, beképzelt bunyós volt, aki abszolút nem használta a lábát és a karhosszfölényét a meccsen, mielőtt az ötödikben teljesen nyitva hagyta magát, és egy brutális jobbegyenes le nem taglózta.

A mai Jacobs egy koncentrált bunyós, aki intelligensen használja a képességeit, hogy elkerülje a kellemetlen helyzeteket.

A másik, és tudom, hogy ezzel legtöbben nem értenek egyet: amikor valaki brutálisan áttranszformálódik fejben, az az ütést is jobban fogja bírja, egészen egyszerűen azért, mert új alapokra helyezi a rálátását a sportban (de legfőképp önmagában). Ahogy az erőnléti edző nem létezett régen, de mára külön szakemberként jelen van a sportolók kökrül, a mentális felkészítés is új távlatokat nyit meg az atléták teljesítményét illetően.

Mindazonáltal hihetetlen volt látni, hogy miképp hordta ki lábon Golovkin keményebb bombáit is Daniel.

"Tovabba abszulut nem ertem a pksz-en miert irjak többen, hogy ez gyenge teljesitmeny volt, es bearazza (lefele) GGG-t."

Ha Teddy Atlas szavával élnék, akkor azt mondanám, hogy azért vélekednek többen így, mert többen idióták... De persze nem szeretnék az ő szavaival élni, mert idióta dolognak tartom ennyivel elintézni a dolgot.

Végső soron mindig voltak, és mindig lesznek olyan szurkolók, akiknél két véglet között csúszkálnak a bunyósok: vagy verhetetlenek, vagy kétbalkezesek.

Aki eddig nem fogadta el Golovkin középsúlyú futását, az nyilván most önigazolást szeretne kapni ebből a meccsből, ezért leminősíti a kazah teljesítményét.

Mindeközben azok, akik sima Gennady győzelmet vártak, azok pedig Jacobs érdemeit veszik el, hiszen ez az egyedüli lehetőségük, hogy megpróbálják menteni a menthetőt.

A vége mindkét esetben az, hogy az emberek nem a saját nézőpontjukat, rálátásukat frissítik, csiszolják hozzá ahhoz, amit a sportág nyújt számukra, hanem a sportágat igyekeznek belenyomorgatni a saját látásmódjuk keretei közé.

Golovkin pályafutása legfontosabb ellenfelével szemben mérkőzött, és begyűjtött egy legitim győzelmet. Pont. Mi ez, ha nem a karrierjének egy újabb szintre emelése?

Minden egyéb csak maszlag. Azért leminősíteni az eredményét, mert a világ kiütést várt? Ez ökölvívás, nem gladiátorharc. Többféleképp lehet győzelmet aratni. Golovkin ezúttal másféle úton találta meg a módját a győzelemnek. Egy jó bunyósnak ez is az ismérve.

"Jacobs ilyen skill-ekkel barmely közepsulyu legendanak komoly kihivas let volna, mert nagynak szamit a sulycsoportban..."

Hát igen, a méretei tekintélyt parancsolóak 160 fonton. Nehéz ügy ez, mert a mai szabályok szerint lehet 180 fontos testtel bunyózni egy középsúlyú meccsen, de a régiek még a meccs napján mérlegeltek.

Mindazonáltal én óvatos lennék azzal a kijelentéssel, hogy Jacobs bármelyik legendának feladta volna a leckét. Azt ne felejtsük el, hogy - bár a kialakult mérkőzéskép legnagyobb részt Jacobs tudatosságán múlott - Golovkin a hétvégén találta magát először egy ilyen típusú összecsapásban. Viccesen hangzik, de Gennady mondhatjuk, hogy tapasztalatlan volt egy hosszú, kétoldalú, taktikai összecsapást tekintve, míg a legtöbb történelmi bunyós, mire odáig jutott, hogy egyesítette a címeket, már mindent látott harcos volt.

Haglernek nem sok újat tudott volna mutatni Jacobs, ha a vitathatatlan bajnok kihívójaként lép szorítóba ellene. Monzon megint egy dörzsölt fickó volt a ringben.

Abban is biztos vagyok, hogy egy visszavágón sokkal több tapasztalatból tudna építkezni már a kazah.

"Mi erröl a velemenyed? Marmint abszolut ertelemben mennyire jo Jacobs korabbi idöszakok közepsulyuihoz viszonyitva, ill. a legyözese neked mennyit emel (esetleg csökkent :)) Golo megiteleseben?"

A mai középsúly összességében nem túl erős történelmi vonatkozásában, de ennek a mezőnynek Jacobs mindenképp kiemelkedő alakja a mostani formáját tekintve. GGG nélkül nem lenne nehéz dolga világbajnoknak lenni itt.

Golovkin már rég kinőtte azt a státuszt, amelyben az USÁ-ba költözése idején volt. Egy darabig még meg lehetett magyarázni, hogy csak miért nem értékes az elsöprő győzelem, amelyet a soros kihívójával szemben aratott, de egy idő után már ez egyre nehezebb volt. Ahogy összetörte Geale-t, lefojtotta Murray-t, és mattolta Lemieux-t, mind bizonyították, hogy klasszis bunyós. Jacobs ellen sok új tapasztalatra tett szert, miközben behúzta a legfontosabb győzelmét.

Jön a poszt a meccsről nem sokára, amiben frissítem a "pontozásomat". ;-)