Az elmúlt hetekben több feltörekvő, vagy épp már kihívó szinten álló versenyző vívott fontos mérkőzést, amely újabb tapasztalatokkal gazdagította őket a súlycsoportjuk meghódítása felé vezető úton. Egyikük a jelenleg nagylégsúlyú Takuma Inoue, aki a saját kategóriája egyik legjobb versenyzőjének, Naoyának az öccse.
A mindössze húsz éves japán bunyós a nyolcadik összecsapását vívta a bátyja világbajnoki címvédésével fémjelzett gála előprogramjában, ellenfele pedig a filippínó Froilan Saludar volt. Inoue számára nem kezdődött túl szerencsésen az összecsapás, miután mindjárt annak első percében padlót fogott masszív ütőerejű ellenfele belépő jobbegyenesétől.
Takuma azonban felkelt, és azonnal elkezdte a hatékony elmozgást, hogy visszaszorítsa ellenfele veszélyes beugrásait. Már a nyitó etap hátralévő részében érezhető volt, hogy higgadtsága és koncentráltsága következtében túl van a krízisen, és a harmadik menettől már könnyedén bokszolva tartotta kontroll alatt a küzdelmet. Saludar az ötödik felvonásban komoly verést kapott, és hiába igyekezett visszafordítani a mérkőzést a következő két körben, a mérkőzés utolsó három menetében kétszer is padlózott a köteleknél a könnyeddé és felszabadulttá váló ellenfelével szemben.
(Photo: Sumio Yamada/Fightnews.com)
Takuma nem annyira sziporkázóan gyors, mint a bátyja, de ringintelligenciája és alkalmazkodó képessége vitán felül áll. A fiatal bunyósnak talán már csak néhány célirányos mérkőzésre van szüksége, hogy teljesen felkészültté váljon arra, hogy megpályázzon egy világbajnoki címmérkőzést.
A fejlődési procedúrát talán épp a japán mérkőzésszervezési habitus akaszthatja meg; a szigetországban ugyanis nem minden esetben pátyolgatják túl sokáig a feltörekvő bunyósokat.
Inoue jelenleg a nagylégsúlyú WBC ranglista negyedik pozíciójában áll, a szervezet újdonsült bajnoka pedig a súlycsoportoktól független ranglisták éllovasa, Roman Gonzalez, akit épp Naoya nézett ki magának. Takumát a testvérek menedzsere és mérkőzésszervezője, Hideyuki Ohashi egy kategóriával feljebb, harmatsúlyban szeretné világbajnoki címig juttatni, és már ki is szemelte számára a 118 fontos divízió friss WBO-bajnokát, a filippínó Marlon Tapalest.
Utóbbi bunyós övét egy brutális háborúban szerezte meg a thaiföldi Pungluang Sor Singyu ellen, és véleményem szerint egyenlőre túl kemény kihívást jelentene a japán ökölvívó számára.
Talán ésszerűbb lenne a gyengébb képességű Lee Haskins irányába indulni, aki az IBF övet birtokolja, vagy esetleg az előbb említett Sor Singyu ellen meccselve újabb minőségi tapasztalatokat gyűjteni, mielőtt a kategória legkeményebb versenyzőivel méri össze erejét Takuma.
Mi pedig akkor cselekszünk ésszerűen, ha a szemünket rajta tartjuk az ifjabbik Inouén.