A hétvége ezúttal nem tartogat túl sok jelentős összecsapást, de a kevesek egyike kifejezetten izgalmas mérkőzésnek ígérkezik minden szempontból. Anthony Crolla és Jorge Linares a könnyűsúlyú kategória szűk élmezőnyének tagjai, összecsapásuk tétje az előbbi öklöző WBA címe mellett a megüresedett The Ring öv lesz. A győztes ráadásul minden bizonnyal a WBC újdonsült bajnoka, a súlycsoport harmadik abszolút top bunyósa, Dejan Zlaticanin ellen vívja a következő találkozóját.

Anthony Crolla

vs

Jorge Linares

(Photo: Boxingscene.com)

Mérlegelés:

Anthony Crolla nem akármilyen transzformáción vitte keresztül a karrierjét, amikor a brit szintről fellépve megcélozta a WBA szervezet övét, és esélytelenebbként szoros, vitatható döntetlent bokszolt a bajnok Darleys Perezzel szemben. A visszavágóra ismét halványan a címvédőt tartották befutónak, ám ekkor már nem bízta a véletlenre a dolgot Anthony, és az ötödik felvonásban egy májütéssel lezárta a mérkőzést, és világbajnokká vált.

Az angol bunyós ezt követően arról is tanúbizonyságot tett, hogy a sportág iránti tisztelete jelentősebb a saját zsebének tömködésénél, és egy Terry Flanagan elleni brit szuperrangadó helyett - amelyért fél millió fontot ajánlott fel neki Frank Warren promóter - a WBA szervezet által kötelezően előírt házi címegyesítést választotta Anthony. Ellenfele így az interim övbirtokos Ismael Barroso lett, akivel néhány hónappal korábban már megismerkedhettek az angol bokszszurkolók, amikor a venezuelai öt menetben összetörte az utolsó dobására készülő hazai Kevin Mitchellt.

Crolla számára kínkeservesen indult az összecsapás, Barroso brutális fizikai erejére építette taktikáját, és folyton a bajnok nyomában volt, komoly bombákkal amortizálva őt. Anthony azonban okosan használta a lábait, hogy a krízishelyzetekből kimenekítse magát, és a kettős fedezéke is elégségesnek bizonyult, hogy átvészelje Ismael rohamait, amelyek végül a mérkőzés közepére egyre tompábbak és elnehezültek lettek. Crolla ekkor képes volt taktikát váltani, és hatékony agresszivitással lehordani a saját őrült tempójába vesző Barrosót, aki a hetedik felvonásban kapitulált az előzetesen ismét esélytelenebbnek tartott angollal szemben.

Jorge Linares korábban pehely- és nagypehelysúlban is bajnoknak mondhatta magát, ám egy 2009-es, Juan Carlos Salgado elleni sokkoló első menetes kiütéses vereség megrekesztette a pályafutását. Azután, hogy a felépülési időszakában két további alkalommal idő előtt kapitulált, nem segítette a helyzetét, ám hihetetlen akaraterővel és önbizalommal végül ismét eljutott egy világbajnoki mérkőzéshez, amelyen megállította Javier Prietót négy menetben a WBC szervezet megüresedett könnyűsúlyú trónusáért.

A venezuelai Linares nem ismeretlen a brit szurkolóknak, hiszen első címvédését Londonban vívta a népszerű Kevin Mitchell ellen (Kevin számára a Linares elleni mérkőzés megelőzte a Barroso elleni vereséget). A felek hullámzó háborúja az este kétségtelenül legkiválóbb összecsapása volt, amelyet a bajnok Jorge húzott be a tizedik menetben TKO-val, miután az ötödik körben még ő maga is meglátogatta a padlót. A győzelem és a teljesítmény megágyazott a következő szigetországi szereplésnek, amelyre Linares kötelező kihívójával történő egyezkedései és kézsérülése miatti inaktivitása miatt végül most szombaton kerül sor.

A párosítás túl kiegyenlített ahhoz, hogy határozott győzelmi esélyese legyen, és egészen más okok vezetik idáig a feleket. Crolla remek formájával karrierje abszolút hullámhegyén van, amely ívelődhet olyan magasan szombaton, hogy alá férjen a venezuelai elleni kihívás is. Linares papíron egyértelműen a jobb ökölvívó, ám hosszú kihagyása és ütésállósági problémái miatt gondjai lehetnek az erősen motivált és hiperaktív angollal szemben.

Ami biztos, hogy mi, szurkolók járunk a legjobban ezzel a mérkőzéssel. Az összecsapás látványossága garantált; mindkét fél elég erős ahhoz, hogy megtörhesse a másikat, és mindkettőnek megvan a képessége arra is, hogy hosszú mérkőzésen kerekedjen felül ellenfelén (Linares technikával/erővel, Crolla intelligens erővel).

Minden bokszszurkoló jobban tenné, ha szombaton a Manchester Arénára összpontosítaná a figyelmét. Felejtsük el egy rövid pillanatra (vagy lehetőség szerint egy jó hosszú pillanatra) Golovkin és Alvarez szappanoperáját, és adjuk át magunkat egy olyan párosításnak, amely a szemünk előtt zajlódik le MOST.

Az ökölvívás él, és köszöni, jól van. Amíg olyan párosítások jönnek létre néhány hónap leforgása alatt, mint a Vargas vs Salido, Thurman vs Porter, Crawford vs Postol, Santa Cruz vs Frampton, Cuadras vs Gonzalez, Yamanaka vs Moreno II és most a Crolla vs Linares (midegyik mérkőzésen mindkét fél a katagóriája minimum top ötös bunyósa), a sportág egészséges és eleven. Csak ne hagyjuk, hogy a potenciális jövőbeni szupermeccsek végeláthatatlan felvezetéseinek vákuumeffektusa mély depresszióba és kiábrándultságba taszítson minket, mert akkor a fanyalgás és ítélkezés szemfényvesztő hatása következtében pont annak a megtapasztalásáról maradunk le, amelyet görcsösen szeretnénk átélni.

Tippem a mérkőzés lehetséges végkimenetelére: Egy fantasztikus összecsapáson Jorge Linares elég koncentrált tud maradni ahhoz, hogy több menetet gyűjtsön az akaratos és mindenre elszánt Crollával szemben. Ha utóbbi túl sokat vállal a kései menetekre, kárát láthatja a venezuelai remek kontráinak.