Szombaton a walesi Cardiffban beugróként lépett ringbe Görbics Gábor a hazai Liam Williamsszel szemben. Az összecsapás tétje az üres WBO Europe öv volt. A tíz menetre kiírt találkozó a Terry Flanagan vs Orlando Cruz világbajnoki csatát követte az este főmérkőzéseként.

Görbics egy héttel korábban még az USÁ-ban vívott egy nyolc menetes összecsapást, hazatérve pedig azonnal elvállalta a Williams elleni lehetőséget.

Gábor agresszív felfogásban kezdte az ütközetet, így az első három felvonás kétoldalú küzdelmet hozott. Williams arra törekedett, hogy a saját ütőtávjában tartsa a magyar bunyóst, aki ennek ellenére folyamatosan eltalálgatta belépésekből veretlen ellenfelét. A mérkőzés a negyedik menetben kezdett egyoldalúbbá válni, a későbbi körökben pedig már egyértelműen érződött a frissebb bajnok fizikai erőfölénye.

(Photo: www.boxingscene.com)

Williams kemény lövegekkel igyekezett lehordani Görbicset, aki, bár egyre fáradtabbnak tűnt, az új menetekre mindig képes volt fejben felfrissülni, ezzel pedig meccsben tartani magát.

Az összecsapás végül a nyolcadik felvonásban zárult le, miután a walesi ökölvívó egy brutális májütéssel padlóra küldte Gábort. A megrogyott budapesti versenyző még ebből a pusztító bombából is felkelt, ám nem tudta tovább folytatni a küzdelmet.

A kommentátorok végig tiszteletteljesen beszéltek Görbicsről, és keménységét, valamint kitartását nem győzték ünnepelni.

Jó volt hallani ezeket a szavakat egy honi ökölvívó kapcsán. Büszkék lehetünk Gábor teljesítményére. És nem szabad elmennünk a tény mellett, hogy mindezt hosszú utazásoktól elgyötörten vitte végbe.

Ma délelőtt beszéltem Demeter Lászlóval, aki a walesi különítmény tagjaként Gábor minden lépésénél jelen volt.

Mesélt arról, hogy Frank Warren, a gála promótere személyesen köszönte meg Gábornak, hogy vállalta a meccset, ahogyan azt is, hogy nagyon nagyot küzdött. A másnapi reggeli során maga Liam Williams fejezte ki mély tiszteletét és köszönetét a magyar bunyósnak és csapatának. A hotelban dolgozó magyarok sorra odaléptek hozzá, hogy átadják jókívánságaikat. Egy kint élő magyar hölgynek az utcán tűnt fel a bunyós nemzeti díszítésű szabadidő felsője, majd miután összebarátkozott a hazaiakkal, Petrányiék elhívták a mérkőzésre, amelyen ő maga kamerázta Gábor összecsapását.

Kicsit tartottam tőle, nehogy a vereség megtörtje a magyar bunyóst. Amikor rákérdeztem, Laci elmondta, hogy a meccs utáni reggelen Gábor felkelt, és elment egy órát futni. Indulás előtt pedig a fejébe vette, hogy úszik egyet a tengerben. Csak egy kétségbeesett parti őr tudta lebeszélni a már vetkőzésben lévő ökölvívót arról, hogy belegyalogoljon a jéghideg vízbe.

Ekkor megnyugodtam. Hála Istennek nem törte meg a vereség Gábort. Még mindig ugyanolyan fanatikus harcos, mint amilyen azelőtt volt, hogy kései beugróként bemászott a cardiffi szorítóba szombat este...